Parlamenti választást tartanak Montenegróban
Megnyíltak a szavazóhelyiségek vasárnap reggel 7 órakor Montenegróban, ahol a valamivel több mint 540 ezer szavazásra jogosult állampolgár a 81 fős törvényhozás képviselőit választja meg.A választópolgárok tizenegy párt és koalíció 778 jelöltjének sorsáról döntenek.
A közvélemény-kutatások alapján ismét a majdnem három évtizede kormányzó balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) szerezheti meg a legtöbb szavazatot, és a várakozások szerint a miniszterelnök is az eddigi kormányfő, Dusko Markovic maradhat.
A kampány során a pártok a legnagyobb hangsúlyt a gazdasági intézkedésekre, az ország európai integrációjára, valamint a koronavírus-járványra helyezték. A kormánypártok azt hangsúlyozták, milyen jól kezelték a koronavírus-járványt az országban, és a szigorú korlátozások mellett álltak ki, az ellenzék szerint viszont nem volt megfontolt stratégiája a vezetésnek, hol szigorítottak, hol váratlanul enyhítettek az intézkedéseken, és egyebek mellett ezért emelkedett meg a nyár második felében a fertőzöttek száma. Az ellenzék azt is követelte, hogy a járványhelyzet miatt halasszák későbbre a voksolást, a kormány szerint viszont semmi sem indokolta ezt a lépést.
A választópolgárok 20 óráig adhatják le voksaikat, az első, nem hivatalos eredmények késő este várhatóak.
A montenegróiak legutóbb 2016. október 16-án járultak az urnák elé.
Tizenegy párt, illetve koalíció indul a mai parlamenti választáson Montenegróban, ahol a várakozások szerint a majdnem négy éve kormányzó, Nyugat-barát szocialisták alakíthatnak ismét kormányt.
A közvélemény-kutatások szerint a Milo Djukanovic államfő vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) a voksok körülbelül 35 százalékára számíthat, míg a legnagyobb ellenzéki szövetség, a Nyugat-barát Demokraták és a Demokrata Szövetség (Demos) koalíciójára a választópolgárok 24,5 százaléka szavazhat, a szintén ellenzéki, szerbbarát Demokratikus Front (DF) pedig a voksok mintegy 16 százalékát szerezheti meg.
A felmérések arra is rámutattak, hogy ellenzéki összefogással megdönthető lenne a szocialisták harmincéves vezetése.
A valamivel több mint 540 ezer szavazásra jogosult állampolgár 7 és 20 óra között arról dönt, hogy ki kerüljön be a 81 fős parlamentbe. Az első, nem hivatalos eredmények késő este várhatók.
FRISSÍTÉS – A várttól jelentősen magasabb a részvétel a montenegrói parlamenti választáson, a választási bizottság adatai szerint 13 óráig a szavazásra jogosultak 54,1 százaléka adta le voksát.
A négy évvel ezelőtti választáson 13 órakor 20,7 százalékos volt a részvétel, 2012-benpedig 18,2 százalékos.
A valamivel több mint 540 ezer szavazásra jogosult állampolgár 7 és 20 óra között arról dönt, hogy ki kerüljön be a 81 fős parlamentbe.
A parlamenti választáson tizenegy párt és koalíció indult. A várakozások szerint ismét a kormányzó, Nyugat-barát szocialisták alakíthatnak kormányt, viszont az utóbbi harminc évben először lehet nagyon szoros a küzdelem a Milo Djukanovic vezette párt, valamint a szerbbarát ellenzék között.
A legnagyobb vitát a kampány során a tavaly decemberben elfogadott egyházügyi törvény váltotta ki. Eszerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb ortodox egyház szerint emiatt ők jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthetnek el. A Nyugat-barát montenegrói kormány így akarja háttérbe szorítani a szerb egyházat – vélik. A kormány szerint erről nincs szó, bár az ország vezetői többször bírálták az egyházat, mondván, nem a montenegrói, hanem a szerb érdekek mellé álltak. A jogszabály elfogadását követően hónapokig ezrek tüntettek Montenegró utcáin, a tiltakozásoknak a koronavírus-járvány, illetve az amiatt bevezetett gyülekezési és kijárási tilalom vetett végett.
A 620 ezres Adria-parti ország lakosságának mintegy egyharmada vallotta magát szerbnek a legutóbbi népszámláláson, és a lakosság kétharmada ortodox szerb vallású, így nem meglepő, hogy felháborodást okozott az új jogszabály, ahogyan az sem okoz döbbenetet, hogy a konzervatív elveket valló országban éppen egy vallási kérdés miatt inoghat meg a három évtizede kormányzó politikai hatalom.