„Álmodozni kell”
Mozaikok – ez a címe annak a portréfilmnek, amely Bencsik Andrásról, hetilapunk főszerkesztőjéről szól. Itt megnézheti.– Millió tervet szőtt, és én azt tanultam meg ebből, hogy nemcsak szabad, hanem kell is álmodozni. Mindig kell valami szép dolgot kitalálni; ezerszer nem sikerül, de ezeregyedszer igen. Az ő élete pontosan erre tanított meg, hogy soha nem szabad feladni, a lehető legmerészebb álmokat kell magad elé tűzni, és akkor a végén valami összejön. De biztos, hogy nem fogsz unatkozni út közben sem – mondja a film elején édesapjáról, Bencsik István Kossuth-díjas szobrászművészről Bencsik András.
Aki ismeri lapunk alapító főszerkesztőjét, 1990 utáni küzdelmeit és sikereit a Pesti Hírlap, majd a Demokrata élén, az valószínűleg egyetért azzal, hogy erre az optimizmusra és keljfeljancsi-képességre szüksége is volt az elmúlt három évtizedben, különösen az eltérő hangokat nem kedvelő szocialista kormányok idején.
Több mint egy évvel ezelőtt, 2019 novemberében mutatták be Az Öreg című, Stefka Istvánról készült portréfilmet, László Petra és László Gábor pedig ezután szinte azonnal belekezdett a Bencsik Andrásról szóló alkotásba. A Pesti Srácok jelenlegi lapigazgatójában és lapunk főszerkesztőjében az mindenképpen közös, hogy saját bőrükön tapasztalták meg, milyen hátrányos helyzetben volt a jobboldali sajtó még az Antall-kormány idején is, és a helyzet a Horn Gyula vezette szocialista–szabad demokrata kabinet alatt ennél csak rosszabb lett. Az András által vezetett Pesti Hírlapot például elhallgattatták, hogy aztán a romjain, a szerkesztőség tagjainak áldozatos munkájával, valami új épüljön: a Demokrata.
A filmben Bencsik András mesél gyermekkoráról, újságírói pályájának kezdetéről és arról is, miért volt meghatározó az életében a taxisblokád időszaka. De természetesen nem csupán őt hallhatjuk: beszél róla édesanyja, Marton Magda grafikusművész, fiának édesanyja, Beregszászi Olga, második felesége, Takács Zsuzsa, megszólalnak a Sajtóklub tagjai, Bayer Zsolt és Gajdics Ottó, a Lovas István Társaság elnöke, Kondor Katalin újságíró, valamint a Demokrata munkatársai, így Sinkovics Ferenc és Szentesi Zöldi László is. Sőt, a filmben még Gyurcsány Ferenc is felbukkan, valószínűleg akaratán kívül.
A dokumentumfilm készítése közel egy évig tartott, egyrészt a koronavírus-járvány miatt, másrészt hogy bemutathasson egy újabb, a lap életében meghatározó eseményt, nevezetesen azt, hogy a Demokrata közel két évtized után az Andrássy útról Budára költözött. Az új szerkesztőség létrejötte pedig, Bencsik András eddigi életére és pályájára jellemző módon, ismét csak egy elsőre merésznek tűnő, de végül maradéktalanul megvalósult álom.