Az SZFE a Kárpát-medence első számú színház- és mozgóképművészeti elitképző intézménye
SZFE: beérett a modellváltás
Két és fél év telt el azóta, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem állami helyett alapítványi fenntartásba került. Jó döntésnek bizonyult-e a modellváltás, milyen oktatási-intézményi fejlesztések történtek, és érik-e még támadások az egyetemet?
Szarka Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kancellárja két évvel ezelőtt, a modellváltási folyamat elején azt nyilatkozta lapunknak, hogy az egyetem iratait kukászsákokban tárolva találták meg. Kérdésünkre most elmondta, minden számlát, dokumentumot átvizsgálva hónapokig tartott felszámolni azt a káoszt, amelyet az előző vezetéstől megörököltek. Fontosnak tartja megemlíteni, hogy a múltat lezárták, és sikerült megteremteni a megfelelő alapokat az eredményes szakmai munkához. Hozzátette, az idei tanév az első, ahol már kizárólag az oktatásra, a képzésben történő változásokra tudnak koncentrálni, amitől az adminisztratív munka korábban elvonta a figyelmet.
Rátóti Zoltán betegség miatti lemondása a rektori posztról váratlanul érte a vezetőséget, azonban a kancellár szerint a vezetőváltás ellenére biztosítani tudják a szakmai munka folytonosságát. Rátóti Zoltán a tanév végéig marad hivatalában, az új rektort pedig pályáztatás útján, a szenátus javaslatára a kuratórium választja meg, majd a köztársasági elnök nevezi ki.
Sikertörténet
Szarka Gábor szerint a modellváltás óta eltelt időszak sikertörténet az intézmény életében. Az egyetem fejlődési pályára állt, köszönhetően az alapítványi fenntartói rendszernek. A modellváltással az állam nemcsak pénzügyi, hanem minőségi, szakmai szempontokat is megkövetel az egyetemtől, amely már nem egy előre meghatározott keretösszeget kap, mint korábban.
– A finanszírozás a minisztérium által előírt minőségi mutatók alapján történik, amelyekben fontos szerepe van például a hallgatói létszámnak, az előadások és a művészeti produkciók számának. A tavalyi év volt az első, ahol az intézmény költségvetését a fentiek alapján állapították meg, és az egyetem lényegében az összes állami elvárásnak megfelelt. Ezeket a minisztérium évente felülvizsgálja, értékeli a normáknak való megfelelést, és ha úgy ítéli meg, hogy az oktatás minőségének javítása érdekében változtatás szükséges, akkor ehhez az egyetemnek is alkalmazkodnia kell. Ezenfelül a fenntartó alapítvány is felügyeli az oktatási tevékenységet, és további szakmai követelményeket írhat elő, így garantált a folyamatos fejlődés – mondta a kancellár.
Antal Zsolt, az SZFE oktatásfejlesztési és tudományos rektorhelyettese a modellváltás előnyeit abban látja, hogy minden alapítványi egyetem közelebb került ahhoz a szakmához, amelynek az utánpótlását képezik, erősödött az egyetemek szakmai felügyelete, az intézményeknek szorosabb lett a viszonya a szakmai megrendelői szférához. Mindketten egyetértenek abban, hogy az SZFE immár a Kárpát-medence első számú színház- és mozgóképművészeti elitképző intézménye.
Tavaly átvette 2025. december 31-ig szóló akkreditációs tanúsítványát a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól. A dokumentum igazolja, hogy az SZFE az Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozó minőségbiztosítási irányelvek szerint és a felsőoktatási intézményekkel szemben támasztott elvárásoknak megfelelve működik.
– Erre épül fejlesztési koncepciónk, amelynek fókuszában a művészeti és szakmai képzéseink minőségének folyamatos javítása és a tanári állomány fejlesztése, bővítése áll – sorolja Antal Zsolt. – Megújítottuk képzéseink tantervét, újjáélesztettük a Covid-járvány alatt leépült tudományos diákköri tevékenységet, amire tavaly négy, idén pedig már negyven hallgató jelentkezett önálló művészeti-kutatási tervvel. Idén sikerült elhozni az Országos Tudományos Diákkonferencia különdíját is. Diákjaink művészi, alkotói közösségbe szerveződését segíti az idén januárjában megalapított szakkollégiumunk.
Ahogy a rektorhelyettes büszkén mondja, a képzéseket jelenleg tíz Kossuth-díjas és harmincnégy művészeti középdíjas tanár erősíti, továbbá harminckét, doktori fokozatot szerzett oktató tanít. Közülük kilencen, a hallgatók közül pedig tizenketten határon túli magyarok.
Vége a Budapest-centrikusságnak
Intézményi sajátosság az osztályfőnöki rendszer, amely az elmélyült művészeti és szakmai munka alapját adó mester-tanítvány kapcsolatra épül. Az osztályfőnökök között több nemzetközileg elismert hazai és külföldi szaktekintély szerepel, mint például Koltai Lajos operatőr-rendező, Tompa Gábor rendező és az idén osztályt indító Ilja Bocsarnyikovsz, illetve Alekszandar Popovszki színházi rendezők. Mindemellett számos színigazgató és társulatvezető is dolgozik az oktatói karban, így erős szakmai kapcsolat jött létre a fővárosi és vidéki színházakkal.
Mindezek megalapozzák a doktori iskola működését is, ahol a legfőbb eredmény az új Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács felállítása. A Doktori Iskolában jelenleg negyven aktív doktoranduszhallgató tanul. Ez a szám a júniusra meghirdetett felvételi eredményeképpen tizennyolc új témavezetővel és megközelítőleg húsz hallgatóval növekedhet.
Az egyetem a jelentkezők számát tekintve is növekedési pályára állt. Az idén szeptemberben, tizenhat kis létszámú osztállyal induló képzésre csaknem kétezren jelentkeztek. Tavalyhoz képest húsz százalékkal nőtt azok száma is, akik első helyre az SZFE-t jelölték be. Ennek egyértelmű előjele volt a novemberben indult felvételi előkészítők népszerűsége, ahol a folyamatosan növekvő érdeklődés miatt még pótnapokat is be kellett iktatni. Népszerűek a prózai és zenés színművész, a prózai rendező és rendezőasszisztens, valamint a filmművészeti szakok is. A doktori képzésekre még május végéig lehet jelentkezni, az érdeklődés jelentős. Ami a felvételizők lakóhely szerinti megoszlását illeti, már tavaly megfigyelhető volt a vidékiek számának jelentős növekedése, azaz a korábbi Budapest-centrikusság változóban van. Az oktatási kínálatot filmforgatókönyv-író, színházművészeti tanár és filmművészeti tanár mesterképzések indításával tervezik bővíteni. A művésztanár szakok a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen indulnak, építve a tanárképzés területén szerzett évszázados tapasztalatukra és eredményeikre. Hosszú idő után újra lesz zenés rendező szak is.
Az SZFE a színház- és mozgóképművészeti szakkönyvkiadás terén is meghatározó szereplővé kíván válni. Idetartozik a hallgatók és az oktatók által tananyagként és kutatási forrásként egyaránt használható külföldi és hazai művek kiadása, az oktatók publikációs lehetőségeinek bővítése. A színház- és mozgóképművészeti területeken 2026-ig évente három kötet megjelentetését tervezik. Az idei Színházi Olimpia keretében a színházi szakma három világhírű képviselőjének könyvét mutatták be a szerzők jelenlétében, Theodorosz Terzopulosz görög rendező Dionüszosz visszatérése, a japán Szuzuki Tadasi A testben élő kultúra és Eugenio Barba–Nicola Savarese A színház öt kontinense című művét.
Az oktatáshoz az Ódry Színpadon havonta több mint harminc előadás kapcsolódik szervesen; ekkora előadásszámmal kevés hazai színház büszkélkedhet. Az idei tanév kiemelkedő hallgatói eredményei közé tartozik, hogy Koltai Lajos növendéke, Szelestey Bianka másodéves filmrendező mesterszakos szakos hallgató a legjobb kisjátékfilm kategóriában elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját. Somossy Barbara pedig – szintén Koltai Lajos tanítványa – a torontói Student & Young Filmmakers Film Festival legjobb rendezés díját hozta el.
Technikai fejlesztések
Antal Zsolt az egyetem nemzetközi kapcsolatairól elmondta, a hazánkban zajló Színházi Olimpia adja a legnagyobb felhajtóerőt és inspirációt. Ezek közül kiemelkedik a Madách Imre születésének kétszázadik évfordulója alkalmából megrendezett Madách Projekt. Ennek során külföldi és hazai színművészeti képzésekre járó hallgatók közreműködésével kerül színpadra Az ember tragédiája Vidnyánszky Attila rendezésében. A projektre tizenegy országból érkeznek színművészetis hallgatók, többek között Egyiptomból is. A mű egyes színeit a különböző nemzetek színművészhallgatói anyanyelvükön adják elő az általuk megálmodott díszlettel, jelmezekkel. Az egyetem külföldi kapcsolatrendszerének bővítését szolgálja az is, hogy Vidnyánszky Attila, az SZFE kuratóriumának elnöke a Színházi Olimpiai Bizottság szervezőbizottságának tagja lett.
Mint megtudtuk, komoly technikai és műszaki fejlesztések várhatók a jövőben, amelyek lehetővé teszik, hogy az SZFE az ország, sőt Közép-Európa legfontosabb színházművészeti képzőhelye legyen. A következő tanévtől olyan beruházást hajtanak végre uniós forrásból, amely különleges lesz a világ filmes felsőoktatásában. A Mészáros utcában felépülő virtuális stúdió lehetővé teszi, hogy bármilyen díszletet fotorealisztikusan, 3D-ben megjelenítsenek (ez hatalmas ugrás a zöld hátteres [green box] megoldáshoz képest, ahol a színészek és a stáb felvétel közben nem látják a virtuális környezetet). A modellváltás sikerét már önmagában ez a fejlesztés is bizonyítja, hiszen a Róna utcai filmgyár dohos pincéje helyett a legmodernebb stúdiókörülmények között tanulhatnak az SZFE hallgatói.
Szarka Gábor kitért arra is, hogy az egyetem hamarosan elindít egy társadalmi felzárkóztatási programot, hogy olyan tehetségeket kutasson fel, akik hátrányos helyzetüknél fogva álmodni sem mernek róla, hogy bejussanak az egyetemre. Ennek érdekében a jövőben társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó szervezetekkel fognak együttműködni. Szintén új lehetőség, hogy hallgatói kezdeményezésre teret engednek olyan produkcióknak is, amelyek nem az egyetemi képzés keretei között valósulnak meg.