Teret a közösségeknek!
A kormányzásuk során szerzett tapasztalatok szerint a balliberális politikai tömb lenézi a falvak népét, feleslegesnek, idejétmúltnak, kulturálisan alacsony színvonalúnak tekinti a magyar vidéket. A polgári kormány viszont gőzerővel támogatja a falvakat, és a Magyar falu program keretében most újabb lehetőségeket ajánl nekik.
Persze van némi részrehajlás is a Fidesz–KDNP falupolitikájában. Ahogy Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Demokratának korábban elmondta, a kormánytagok jelentős része „vidéki gyerek”. De ennél jóval racionálisabb gazdasági okok a meghatározóak a vidék támogatásában: a polgári kabinet jelentős gazdasági potenciált lát a faluban, sőt egy magasabb szintű, természetközelibb életstílus megteremtésének lehetőségét, amellett, hogy a vidék a magyar hagyományrendszer leghűségesebb őrzője is. Ezért indította el 2018-ban a Magyar falu programot, amely a Modern városok program párja; sok szál fűzi egymáshoz a két kezdeményezést, hiszen a kormány – a balliberális törekvésekkel szemben – szervessé akarja tenni város és falu kapcsolatát.
Eddig tizennégy nagy pályázatot hirdetett meg a kormány a Magyar falu program keretében, jelentős részük már lezárult, de öt a napokban indult, illetve fog indulni. Ilyen az önkormányzati járdaépítés és -felújítás anyagtámogatása, az orvosi eszközök vásárlása, a kommunális eszközök fejlesztésének támogatása, a tanya- és falugondnoki buszok beszerzése, valamint a felelős állattartás segítése.
Melyik lehet a legfontosabb? Gyopáros Alpár szerint azért nehéz a választás, mert minden településnek megvan a maga külön problémája. A pályázatok célja nagy általánosságban az, hogy a falu éppolyan komfortot nyújthasson az alapellátások terén, mint a város. Ugyanakkor látni kell, hogy a magyar falvak jelentős része lassan elérkezik ahhoz a ponthoz, hogy ne csak komfortos, de szép, idővel pedig csábítóan szép és otthonos legyen. Ennek egyik feltétele nyilván a közterek, a falun belüli zöld területek, parkok, emlékhelyek gondozása, csinosítgatása. Ehhez pedig eszközök, munkagépek, például motoros fűkaszák, fűkaszás kistraktorok kellenek, utóbbiakhoz nem árt, ha van kisebb pótkocsi is. Minderre például a „kommunális eszközök” címszó alatt lehet pályázni május 12. óta.
Aki járt olyan faluban, amely a városi kiköltözők célpontjává vált, az tudja, mennyire nehezen csiszolódnak össze az őslakosok az új jövevényekkel. A városiak sok mindent hoznak magukkal a falak között töltött életükből, a falusiak pedig gyanakodva őrzik régi szokásaikat. Fontos e tekintetben az a friss hír, hogy a kabinet összesen 935 településen kijelölt 2055 ingatlant, amelyet ingyen átadna a helyi önkormányzatnak. Egyfajta pályázat ez is, semmiféle kötelező jellegről nincs szó, mint ahogy arról sem, hogy kormány szabadulni szeretne azoktól a tulajdoni elemektől, amelyekkel már nem akar foglalkozni. Ha pusztán a közeljövőt nézzük, akkor igaz lehet, hogy az önkormányzatoknak költeniük kell majd valamit ezekre az ingatlanokra, de ez a kérdéskör sem maradhat ki a Magyar falu program jövőbeni fejezeteiből, vagyis segítségre számíthatnak az érintett települések.
Másfelől viszont sok mindenre használhatók az ingatlanok. Az önkormányzati cégek, háziipari kisvállalkozások, szövetkezések csak egy lehetőséget jelentenek, akárcsak a közösen, közmunka formájában gondozott zöldségeskertek, ahol a termények a rászoruló családokhoz jutnak. De talán ennél is fontosabb lehet a közösségi terek kialakítása. Olyan tereké, ahol nemcsak a különböző generációk találhatnának újra egymásra, de az őslakosok és a beköltözők is ismerkedhetnének, közeledhetnének. Ahol sok minden mellett a nemzet és a falu ünnepeit is méltó módon meg tudják ülni egy-egy település lakói. Régi-új formáit megteremtve, illetve visszahozva az életnek, feleselve annak a balliberális törekvésnek, amely atomizált egyedekre akarja lebontani a hagyományos társadalmakat.