*

2. Az imák hasznosak lehetnek azok számára, akik imádkoznak, mert erősítik jó lelkiismeretüket és önértékelésüket, azok viszont, akikért imádkoznak, jól megvannak nélkülük is. Ez annak a széles körű vizsgálatnak a (talán csak a hívők számára meglepő) konklúziója, amelyet csaknem egy évtizeden keresztül folytattak Herbert Benson vezetésével a bostoni Mind & Body Orvosi Intézetben több mint 1800 páciens bevonásával, akik szívműtéten estek át tíz különböző intézményben. A pácienseket három csoportra osztották: egyrészt azokra, akikért három vallási kongregáció tagjai rendszeresen imádkoztak a betegségük alatt, és erről tájékoztatták is őket, másrészt azokra, akikért ugyancsak imádkoztak, de a tudtukon kívül, végül pedig azokra, akikért senki nem imádkozott. A gyógyulási ráta természetesen mindhárom csoportban megegyezett. Ellenben a műtét utáni komplikációk 59 százalékát azoknál a betegeknél észlelték, akik tudták, hogy imádkoznak értük. Ezt a paradox hatást a görcsös bizonyítási vágy következtében körükben tapasztalt fokozott szorongásos állapot magyarázhatja. (Forrás: American Heart Journal, 2006. március 31.)

*

3. Egy újabb legenda omlott össze. Ellentétben azzal, amit egyesek hosszú ideig vélelmeztek és hangoztattak, Friedrich Nietzsche halálát egyáltalán nem szifilisz okozta. A Robert Matthews által közzétett kutatási eredményekből kitűnik, hogy a filozófus egy agydaganat lassú elhatalmasodása következtében hunyt el 1900-ban. Közlését Matthews a montgomery-i (Maryland) Gyermekfejlődési Kutatóközpont igazgatójának, Leonard Saxnak a szakvéleményére alapozza, aki a klinikai szimptómák aprólékos vizsgálata után megállapította, hogy Nietzsche „sohasem szenvedett olyan szexuális úton továbbadható betegségben, amelynek következtében megőrült volna”. Azt az állítást, miszerint Nietzsche annak a nemi betegségnek a szövődményeibe halt volna bele, amelyet prostituáltaktól kapott el egyetemistaként Lipcsében, első alkalommal egy 1947-ben közzétett könyvben fogalmazta meg egy bizonyos Wilhelm Lange-Eichbaum nevű berlini neurológus, akit – talán nem véletlenül – „Nietzsche egyik legádázabb kritikusaként” ismertek. Később azután a legcsekélyebb ellenőrzés nélkül átvették mások is. (Forrás: Daily Telegraph, 2003. május 5.)

*

4. Fél évszázaddal Albert Einstein halála után immáron végleg eloszlott a kétely, amely a vallással kapcsolatos – és homlokegyenest ellentétesen értelmezett – álláspontját övezte, miután néhány napja Londonban elárverezték egyik saját kezűleg írott, német nyelvű levelét. A kérdésben tett meglehetősen ellentmondásos megnyilatkozásai alapján ugyanis egyesek amellett törtek lándzsát, hogy abszolút mértékben ateista volt, miközben mások valamiféle vallásos hitet tulajdonítottak neki. Biztosan csak azt lehetett tudni róla, hogy gyerekként vallásos neveltetést kapott, szülei katolikus elemi iskolába járatták, a hebraizmusra pedig magánórákon oktatták. A most előkerült, alig egy évvel a halála előtt, 1954. október 3-én kelt, Eric Gutkind filozófusnak címzett levél egyszer s mindenkorra alkalmas lehet a vita eldöntésére. „Számomra az isten szó semmivel sem több, mint egy kifejezés, az emberi gyöngeség terméke, a Biblia pedig tiszteletre méltó, de primitív legendák gyűjteménye, amelyek őszintén szólva inkább gyerekesek”, írja Gutkindnek, aki korábban elküldte neki az egyik vallási témájú könyvét. „Még a legkörmönfontabb magyarázat sem változtathatja meg az ezzel kapcsolatos véleményemet”, tette hozzá. Einstein, aki korábban elutasította Izrael ajánlatát az államelnöki poszt elfoglalására vonatkozóan, a zsidósághoz fűződő kapcsolatát illetően is egyértelműen fogalmazott: „Számomra a zsidó vallás éppúgy, mint az összes többi, a leggyerekesebb babonák megtestesítője. A zsidó népnek, amelyhez ugyan örömmel tartozom, és amelynek a mentalitásával mély affinitást érzek, számomra nincs semmi olyan sajátossága, amely megkülönböztetné bármely másik néptől. Amit a saját tapasztalatom alapján mondhatok, az az, hogy a zsidók sem jobbak a többi emberi lénynél, attól eltekintve, hogy védettek a legrosszabb rákfenéktől, mert kevés a hatalmuk. Nem látok bennük semmi kiválasztottságot”. A londoni Bloomsbury aukciós ház szakértői szerint a levél hitelességéhez nem férhet kétség. Kérdés persze, hogy mindez elejét veszi-e majd a további fantáziálgatásnak. Elvégre Nietzsche szerint „a hit azt jelenti, hogy nem akarjuk tudni, mi az igaz”.