Beszélgetek az OpenAI-val. Az micsoda? – kérdezi az olvasó. Nos, az OpenAl a mesterséges intelligencia. Nem olvas talán újságot? Mindenkinek lehet. Beregisztrál, és csetelhet vele. De nem csak azt. Megírathat vele dolgokat. Cikket, novellát, verset. Eleinte sok hülyeséget ír, de nyilván tanul. Nagyon durva. Nekem ez amúgy piszkosul nem tetszik. Épp elég disztópiában élünk.

Megkérdeztem tőle, hogy ki vagyok én. Ki Pozsonyi Ádám?

Hirdetés

„Pozsonyi Ádám egy magyar színész, énekes és táncos. 1985-ben született Budapesten. Az ELTE színház- és filmművészeti szakán szerzett diplomát. Azóta számos színházi, film- és televíziós produkcióban játszott, többek között a Szomszédok, A Tanár és a Terápia című sorozatokban is feltűnt. Emellett színházi szerepei között találhatók olyan nagy sikerű előadások, mint a Hair és az Elektra. Zenekarokban is énekel, többek között a Diótörő és a Hamlet című előadásokban hallható az énekhangja.”

Hát, majdnem…

Nem is kellett volna ezt a publit megírnom. Megírathattam volna az OpenAl-val!

2001: Űrodüsszeia. Olvasta? Olvastuk? Kamaszkorunk egyik alapműve. Ha igen, akkor csak ennyit mondok: HAL 9000. Az egy mesterségesintelligencia-karakter Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia című regényében. Először az 1968-as filmben jelent meg a HAL (Heurisztikusan programozott ALgoritmikus). HAL-t kezdetben a legénység megbízható tagjának tekintették, aki fenntartja a hajó funkcióit, és egyenrangúan kommunikál embertársaival. Szabadidős tevékenységként Frank Poole sakkozik a HAL ellen. A mesterséges intelligencia könnyen győzedelmeskedik. Az idő előrehaladtával azonban a HAL hibásan kezd működni, és így a HAL leállítása mellett döntenek, amit a mesterséges intelligencia nem enged. Ahogy eszembe jutnak azok a zavaros beszélgetések, pont ilyen volt, mint az, amit most az OpenAl-val folytatok.

Ha már a kamaszkor. Amikor a könyvet olvastam, a fiúvécében egy felirat volt tollal a falra pingálva: „Állítsátok meg a földet, mert ki akarok szállni!”

Korábban írtuk