Nagy-Magyarország területe, a Kárpát-medence, sőt azon túl is telis-tele van magyar történelmi, művészeti, kultúrtörténeti (mű)emlékekkel. A legészakibb Árva vára, a világ egyik legszebb erődítménye. Viharos múlttal. Már Zsigmond alatt szerepel, majd Komorovszky rablóvezér tulajdona lesz.

Hirdetés

Onnét uralja a Felvidéket, aztán Mátyás veszi birtokba, s híres fekete seregének a magva e vár katonaságából toborzódik. És végül Corvin János tulajdonába kerül. A legdélkeletibb ponton Fogaras, Babits Mihály tanárkodásának első állomása. A legnyugatabbra Máriafalva az 1400-as évekből való késő gótikus templomával, de üvegablakait a zseniális Róth Miksa csinálta a magyar szent királyok alakjaival a XIX. században. Északkeletre a kassai dóm. Ablakába a kőfaragómester saját részeges hitvesének a portréját faragta bele, gu­nyo­rosan. Vagyis, ismereteim szerint, ez az első magyar karikatúra. Kőbe vésve! De ha már Kassán vagyunk, ne feledkezzünk el Márai Sándorról, akinek egész életét, sőt életművét is meghatározta szülővárosa emlékezete. Összevissza kalandozva, Arany János Nagyszalontája ma is a magyar ember egyik kegyhelye. Az Alföld közepén, Kecskeméten látott napvilágot Katona József, és ott is élt, városi hivatalnokként halt meg. Ami az őrület, legalábbis számomra, hogy őseimnek ügyvédkedett a drámaíró, amiért Leonidas Patzios fizetett is honoráriumot, vagy hetven krajcárt. És Kodály! Csak megszületni jött Kecskemétre, s hamar továbbvitték szülei. Itt járt iskolába Jókai Mór. A Gyenes téren lakott, s meglátogatta őt Petőfi Sándor is. Pázmány Pétert Nagyváradon és Pozsonyban is emlegethetjük, az egyik városunkban született, a másikban halt meg.

De hagyjuk abba, mert legalább ezer település, város, falu nevét említhetném, amely magyar író emlékét őrzi. Festőről, zenészről, történeti alakról nem is beszélve. Szóval, irodalmi és művészeti emlékhelyekkel – nekünk, magyaroknak – tele van a fél világ. Született azonban nemrég egy rendkívül különleges emlékhely Gárdonyi Géza dédunokája, Keller Péter jóvoltából, Cs. Varga István irodalomtörténész, egyetemi tanár segítségével. A rendkívüli benne, hogy egy irodalmi figura írói és képzőművészeti karikatúrájának az emlékhelye. Göre Gáboré. Gárdonyi Géza itt ismerte meg a halhatatlan komikus alak élő modelljeit. És a dédunoka barátaival, Klotz Péter polgármesterrel és a lakók segedelmével ma már országos hírű emlékhellyé tették a falut, Fritzné Bellosevich Emese karikaturisztikus szobrának fölállításával is.

Név szerint ismerjük Göre mintáit. A faluban élt Györe Gáspárt és Cságolyi bácsit. Három forrásból tevődött össze ez az irodalmi alak. Magukból a valóságosan élő emberekből, Gárdonyi írói megjelenítéséből és Mühlbeck Károly zseniális rajzából. Meg kellett öregednem ahhoz, hogy Göre humoros leveleinek értékeit fölismerjem. Mindenekelőtt a nyelvezetét. Ez sugallja az eredeti, humoros atmoszférát. Azután, Göre személyiségéhez Gárdonyi kitalált egy hasonlóképpen humoros környezetet remek karikaturisztikus figurákkal. Vagyis egy egész világot annak értékeivel és esendőségeivel. A kiegyezés korát tükrözi a magyar városi és polgári fejlődés hőskorából. A nagy műveknek, a nagy epikának fontos eleme, tartozéka a hangulat. A Göre-leveleknek megvan a figurák jellemrajzából fakadó hangulatuk. És végül, de nem utolsósorban Gárdonyi a korra jellemző önálló, öntörvényű, komikus valóságot talált ki.

Korábban írtuk