Kedves nézőink, itt állunk a pálya szélén, mellettünk a kiváló szövetségi kapitány, akinek sikerült hasznosítani a világbajnokság tapasztalatait. Sajátságos edzésmódszereiről kérdezzük a neves szakembert. – Hát kérem – kezdi a mester. – A győzelem kulcsát a tizenegyesek jelentik. Null-nullra kivédekezni egy meccset úgyszólván gyerekjáték, ha valamennyi játékosunkat beállítjuk a kapuba; mint élő falról pattan vissza az ellenfél valamennyi próbálkozása. A büntetőkön múlik tehát minden. Az is tény, hogy ekkora bazi nagy kapuba ilyen közelről betalálni nem kunszt, a tízéves fiamnak is sikerül. A hibát a pszichikai feszültség okozza. Tizenegyest gyakorolni lehet napokig; semmi értelme. Azt az idegességet kell szimulálnunk, ami elfogja a futballistát a világbajnoki döntő pillanatában. – Na de miként lehet ezt szimulálni? – Egyénre lebontva kidolgoztuk a terveket. Például, ott az a labdarúgó. Három helyes kislánya van. Neki minden lövés előtt felolvassuk a hírt, miszerint Hollandiában bejegyeztek egy pedofil pártot. Eleinte ilyenkor egy késsel szétszabdalta dühében a labdát, ma már ötből négyszer berúgja. A másik felvidéki születésű. Neki eszébe juttatjuk, hogy külügyminiszterünk milyen toleránsan viseltetik a magyarellenes, rasszista, kirekesztő új szlovák kormánnyal szemben. Mivel a meccseket este rendezik, kondicionáltuk játékosunkat, hogy lövés előtt pillantson fel az égre, s ha meglátja a Kis Gönczölt, ő is ölni fog. Már persze jelképesen értem. Az a szerencsétlen, aki most készül lövésre, megrögzött MSZP-szavazó. Őt azzal bosszantjuk, hogy a kapu mögé kifeszítettük a bálvány, Fletó, háromemeletes fülű, mosolygós képét, s közben hangszóróból a gyúrónk ilyen szavakat mond: megszorítás, csomag, gázáremelés, benzin. Amikor először olvastuk be, hogy „színlelt szerződés”, rémületében kirúgta a stadionból a lasztit. Ma már minden másodikat bevarrja. – Fantasztikus. Ezek szerint a következő világbajnokságot már a magyarok nyerik. – Sajnos, a módszer még tökéletlen, mert a selejtezőkben nincsenek tizenegyesek, és ha mindig döntetlenre játszunk, nem jutunk tovább. Vagyis össze kellene szednünk magunkat, és egyszer végre döntésre vinni a dolgot!