Bognár József-Gazdag István

Uniformizált korszakunkban az emlékezés is uniformizált. Hovatovább már csak arra emlékezünk, amire emlékeztetni akarnak bennünket. Más dátumokra inkább a feledés jótékony homályát borítanák. Ha hagynánk…

1. (1793) A történelem során először egy választott testület megszavazza a nép egy részének a fizikai megsemmisítését. Párizsban a forradalmi Konvent Barrere-dekrétuma elrendeli „a Vendée-beliek lázadó fajának, férfiaknak, nőknek és gyermekeknek a kiirtását”. (1919) Magyarországon megbukik a vörös rémuralom, Kun Béla és cinkosai Ausztriába menekülnek. 133 napos regnálásuk csaknem hatszáz emberéletet követelt, közülük minden harmadik tanár volt vagy tanító. 2. (1483) A hitehagyásban vétkes „újkeresztények”, vagyis az ún. judaizáló eretnekség üldözésére IV. Sixtus pápa Kasztíliában létrehozza az inkvizíciós törvényszéket, a marranus (kikeresztelkedett zsidó) Tomas Torquemadával az élén, aki tizennyolc évig tartó ténykedése során (J. A. Llorente, az inkvizíció titkárának adatai szerint) „tízezer-kétszázhúsz áldozatát égettette meg elevenen, hatezer-nyolcszázhatvanat égettetett el képletesen haláluk után vagy távollétükben és kilencvenhétezer-háromszázhuszonegy embert bélyegzett meg, záratott ki társadalmi és egyéb tisztségekből”. (1923) Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsilinszky Endre és elvbarátaik kilépnek az Egységes Pártból és megalakítják a Fajvédő Pártot. 3. (1843) Metternich herceg levélben kéri XVI. Gergely pápát az egyházi államban a zsidókat érintő korlátozások enyhítésére. „A zsidók ma már nem azok, akik valaha voltak; szinte minden primitív fanatizmusukat elveszítették, reformerek jelentek meg közöttük, akik a mózesi hit finomításával talán az áttérésük útját készítik elő. Ezért úgy gondolom, Eminenciád az égvilágon semmit sem kockáztat, ha engedi, hogy a zsidók indokolt mértékű türelmet élvezzenek, kivált olyan időben, amikor a görögök és mindenféle protestánsok oly türelmetlenek a katolikusokkal szemben”, írja a Rothschild bankháznak lekötelezett osztrák államférfi. Válaszlevelében a pápa elutasítja a kérést és kijelenti, hogy ha a zsidók „a törvényeik és szokásaik iránti vakbuzgóságukat elveszítik is, bizonyosan nem vetkőzik le a Jézus Krisztus vallásával és magával a keresztény névvel szembeni nemzeti gyűlöletüket”. 4. (1897) „A csatatéren szeretnék meghalni az egyház védelmében… Oh, én isteni jegyesem, a te karjaid között fogok meghalni a csatatéren, karddal a kezemben! (…) Mily boldogsággal indultam volna harcba az eretnekek ellen” – írja Szent Teréz önéletrajzi írásainak egyikében, röviddel a halála előtt. 5. (1494) Nagyszombaton zavargások törnek ki, amelyek során megégetnek 12 zsidó férfit és két nőt, akiket keresztény gyermekek rituális meggyilkolásával vádoltak meg. 6. (1487) I. Mátyás király felszólítja a vármegyéket, hogy szedjenek adót az egyházi nemesektől is. 7. (1932) Ukrajnában törvényt fogadnak el a „szocialista tulajdon” védelmében. Az ún. kalásztörvény engedélyezi a GPU-nak, hogy tüzet nyisson mindenkire, aki búzaszemet szedeget a mezőn. A bolsevista rezsim által mesterségesen kiváltott éhínségnek hatmillió ember esett áldozatául: négymillió Ukrajnában, egymillió Kazahsztánban, a többi Észak-Kaukázusban és a „feketeföld” vidékén. Olyan gyakori volt az emberevés, hogy a kormány plakátokon tette közhírré: „Csak a barbár ember eszi meg a gyerekét”. 8. (1918) Lenin arra utasítja Cjurupa közellátási népbiztost, hogy fogalmazzon rendeletet, amelynek értelmében „minden gabonatermelő körzetben a legvagyonosabb lakosok közül kiszemelt huszonöt túsz az életével felel, ha nem teljesül a rekvirálási terv”. 9. (1848) A privilegizált katolikus államvallás kapcsán mondja Deák Ferenc a képviselőházban: „Én Magyarország legnagyobb átkának tartom, hogy itt először státus religiója volt, melyből annyi igazságtalanság és átok árad a népre”. 10. (1923) „Mussolini természetesen nem egy Napóleon és talán nem is egy Cavour, de egyedül ő értette meg, hogy mire van szüksége országának ahhoz, hogy kijusson az anarchiából, amelybe a tehetetlen parlamentarizmus és a három háborús év belesodorta”, mondja XI. Pius pápa B. Beylen vatikáni belga nagykövetnek. 11. (1928) Az ún. feketeinges sasok kilépnek az Ébredő Magyarok Egyesületéből és megalakítják a Magyar Fasiszta Munkások Országos Pártját. (1965) Egy ittas néger autóvezető, Marquette Frye letartóztatása miatt lázadás robban ki Wattsban, Los Angeles főleg színesek lakta külvárosában. A rendőri intézkedés fosztogatások és gyújtogatások sorozatát indította el, amelyben 30-35 ezer helyi lakos vett részt. Végül a rendőrségnek és a Nemzeti Gárdának sikerült helyreállítania a rendet, de addigra harmincnégyen meghaltak, legalább ezren súlyosan megsérültek és több mint 3500 embert letartóztattak. 12. (1952) Szovjetunióban a Zsidó Antifasiszta Bizottság zárt ajtók mögött zajló perében tizenhárom vádlottat halálra ítélnek és kivégeznek, és ugyanez történik a Sztálin autógyár tíz zsidó származású „mérnök szabotőrével” is. 13. (1957) Az ’56-os népfelkelést követő kádári megtorlás jegyében 70 éves korában kivégzik Franczia Kiss Mihályt, aki végigharcolta az első világháborút, harcolt Szolnoknál a Magyarországra törő román intervenciós erők ellen, részt vett a ’19-es vörös rémuralmat követő rendteremtésben és tisztogatásokban, a Prónay- és Héjjas-különítmények nyugat-magyarországi harcaiban, majd a Rongyos Gárda szlovákiai irredenta akcióiban. A Rákosi-érában egy Kecskemét környéki tanyán bujkált, az ’56-os események idején azonban előjött rejtekhelyéről és valaki feladta a hatóságoknak. 14. (1843) Hét évig tartó véres harcok után befejeződik a második szeminol háború, s ez azzal jár, hogy az alig két évtizeddel korábban zajló első szeminol háború végén rezervátumba kényszerített őslakosokat az amerikaiak Floridából Oklahomába deportálják. Osceolát, a béketárgyalásokra invitált szeminol törzsfőnököt az amerikai katonai vezetés csalárdul fogságba vetette, a dél-karolinai Moultrie-erődbe záratta, ahol 1838-ban gyanús körülmények között életét vesztette. 15. (1649) Oliver Cromwell bevonul Dublinba, hogy megtorolja az írek 1641. évi felkelését és a protestánsok elleni mészárlását. „Ti magatok vagytok a Szentírás Antikrisztusa. Vérben fetrengőztetek, ezért az Úr haragja úgy rendeli, hogy önnön véreteket vedeljétek”, veti az ír főpapok képébe Anglia Lord Protectora. Írország megszállása során Cromwell „vasbordájú szentjei” tömegmészárlások sorát követték el, vezérük szerint ugyanis „az írek nem is emberek, hanem barbár pápista gyilkosok”, tehát nem illeti meg őket az emberiesség és a könyörület. Az angolok eredeti terve szerint százezer ír szisztematikus kiirtása után a maradék lakosságot Connaught megyébe terelték volna, a sziget földjét pedig angol telepeseknek adták volna. Végül azonban csak az ír földek egyharmadáról űzték el tulajdonosaikat, az ír katolikus egyházat pedig betiltották. 16. (1922) Lenin utasítására letartóztatnak, majd külföldre toloncolnak százhatvan vezető értelmiségit: filozófusokat, írókat, történészeket és egyetemi tanárokat (köztük Bergyajevet, Bulgakovot, Sztyepunt és Trubeckojt), és halálbüntetés terhe mellett megtiltják a Szovjetunióba való visszatérésüket. 17. (1987) Berlin-Spandaui börtöncellájában holtan találják a 93 éves Rudolf Hesst, Hitler egykori helyettesét, a nyaka körül egy elektromos huzallal. 18. (1948) Knut Hamsun Nobel-díjas norvég írót 89 éves korában a németekkel való kollaborálás (egészen pontosan a háború alatt írt tizennégy németbarát cikk) miatt országa fellebbviteli bírósága teljes vagyonelkobzásra ítéli, miután előzőleg pszichiátriai kényszerkezelésnek vetették alá. 19. (1983) Az ismert izraeli szakszervezeti vezető, Eliezer Halevi a tel-avivi Hotam című hetilapban felfedi egy titkos dokumentum létezését, amely szerint a háború alatt a cionisták szövetséget ajánlottak a náciknak az angolok ellen. A cionista Lehi mozgalom vezetője, Abraham Stern és fegyvertársa, Jichak Samir (későbbi izraeli miniszterelnök) által aláírt és 1941 januárjában Németország ankarai nagykövetségének eljuttatott okmányban többek között ez áll: „Felfogás tekintetében mi azonosulunk önökkel. Akkor miért ne működnénk együtt?” (2005) „Aki Jézussal találkozik, a zsidósággal találkozik”, jelenti ki XVI. Benedek pápa a kölni zsinagógában tett látogatásakor. 20. (1233) Az ún. beregi egyezményben II. András magyar király meghajlik a Jakab pápai legátus által tudomására hozott egyházi diktátum előtt, vagyis megerősíti az egyháziak bíráskodási és adózási kiváltságait, megtiltja a nem keresztények királyi tisztségekbe helyezését (vagyis a királyi jövedelmek zsidó és izmaelita bérlők útján történő beszedését) és szabályozza az egyházak részesedését a sóforgalmazás jövedelmező üzletéből. (Öt év múlva utóda, IV. Béla IX. Gergely pápa engedélyével ismét zsidó és szaracén kézbe adta az állami jövedelmeket.) 21. (1940) Meghal Lev Trockij alias Bronstein, a IV. Internacionálé vezetője, a bolsevik terrorrendszer egyik főkolomposa, akit az előző napon Ramón Mercader, az NKVD ügynöke jégcsákánnyal fejbe vágott. Trockij likvidálására Sztálin adott parancsot Naum Etingonnak. 22. (1919) A magyarországi cionista szervezet vezetői a Friedrich István miniszterelnöknek címzett beadványukban kijelentik, hogy „minden keresztény polgártársunk elvitathatatlan jogának tartjuk az antiszemita felfogást, melyet jogában áll a törvény korlátai között terjeszteni”, ugyanakkor azt is megígérik, hogy „erős akarattal és kézzel fogjuk a zsidóságból az őt oly végzetesen megrontó mételyt (ti. a bolsevizmust) kiirtani”. 23. (1225) III. Honorius pápa a kalocsai érsekhez intézett bullájában szót emel az ellen, hogy Magyarországon a zsidók és a pogányok (vagyis izmaeliták) hivatalokat viselnek. (1875) Istóczy Győző javaslatot nyújt be az Országgyűléshez A zsidó állam visszaállítása Palesztinában cím alatt, amelyben többek között ez áll: „Ezernyolcszáz évvel ezelőtt feldúlt hazájából kiűzött zsidó népnek is végre igazság szolgáltassék, hogy annak hőn szeretett eredeti hazája: Palesztina, kellőleg megnagyobbítva a magas porta souvereinitása alatt álló autonom tartományként, akár pedig önálló zsidó államként visszaállíttassék”. 23. (1993) Kecskemét főterén, világos nappal egy cigányokból álló háromtagú társaság a facsemeték mellől kitépett karókkal agyonveri a tizenéves Kiss Norbertet. A főbűnös három és fél éves börtönbüntetést kapott. 24. (1572) Szent Bertalan éjszakáján a párizsi nép vérfürdőt rendez a Navarrai Henrik esküvőjére érkezett protestánsok között. „A katolikusok, abbéli félelmükben, hogy eretnekséggel gyanúsítják őket, kivétel nélkül kitűzték a fehér keresztet, s fegyverrel támadtak a hugenottákra vagy feljelentették a még életben levőket”, írja Prosper Mérimée az eseménynek szentelt regényében. Az országosan mintegy hatvanezer áldozatot követelő vérengzés hírét vevő XIII. Gergely pápa hálaadó istentiszteletet rendelt el a „katolikus világ egyik legnagyobb örömnapjának” megünneplésére. 25. (1850) Az Esztergomban tartott magyar püspöki értekezlet résztvevői feliratot intéznek az osztrák uralkodóhoz, amelyben kifejezik szerencsekívánataikat a magyar nemzet felett aratott győzelméhez. „A krisztusi kereszt ellenségeinek szándéka az volt ugyanis, hogy a trónok mellett az oltárokat is eltöröljék a föld színéről, és minthogy tudták, hogy az uralkodók koronái nagyobb biztonságban vannak, ha a papság őrködik felettük, mint hogyha fegyverek, minden harci eszközüket Krisztus egyháza ellen fordították. De Isten, aki meghiúsítja a népek terveit, megítéli szándékaikat, nevetségessé (…) tette őket”, áll a dokumentumban. 26. (1827) A belorussziai zsidók súlyának és arányszámának mérséklése céljából az I. Miklós orosz cár által felállított minisztériumok közötti bizottság meghozza az oroszországi zsidók számára a lehető legkíméletlenebb rendelkezését, a katonai szolgálatukra vonatkozó újoncozási szabályzatot. 27. (1949) Barátjának, Charles Scribnernek írt levelében Ernest Hemingway beszámol korábbi németországi ténykedéséről, többek között azt is megemlítve, hogy 1944-ben három golyót eresztett egy német hadifogoly hasába, aki nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseire. Hemingway magánleveleiben bevallotta, hogy összesen 122 védtelen német hadifoglyot ölt meg brutális módon, a háború alatt pedig abból sem csinált titkot, hogy szerinte „az egyetlen végső megoldás (the only ultimate settlement) a nácik sterilizálása lenne, a szó sebészeti értelmében”. 28. (1941) A szovjet Legfelső Tanács elnöksége rendeletet hoz a Volga menti teljes német lakosság deportálásáról, mert „a kebelén melengeti a szovjet nép és hatalom ellenségeit”. Az egész országra kiterjesztett intézkedés több mint egymillió-kétszázezer németet érint, akiket marhavagonokban hurcolnak Szibériába és Kazahsztánba, ahová csak minden másodikuk érkezik meg. A „náci megszállókkal való tömeges együttműködés” vádjával tucatnál is több nép jut ugyanerre a sorsra, köztük a csecsenek, valamint a krími tatárok, görögök, bolgárok és örmények. (1999) Zámolyban helyi cigányok meglincselik a 21 éves Csete Ferencet. 29. (70) Titus, a Római Birodalom győztes hadvezére felgyújtatja Jeruzsálemben a zsidók templomát. (1938) Az 1920 óta Szovjet-Oroszországban élő Kun Bélát elvtársai kivégzik, noha a Vörös Hadsereg politikai biztosaként korábban számos véres megtorló akcióban tüntette ki magát. (Ugyanígy végzi az egykori magyar tanácskormány csaknem valamennyi Szovjetunióba menekült népbiztosa.) (1946) Budapesten felakasztják Hindy Iván vezérezredest, a Budapesti I. Hadtest egykori parancsnokát, a szovjetellenes városvédelem parancsnokát. 30. (1918) Fanni Kaplan zsidó anarchista – aki már tizenhat évesen is részt vett egy kijevi politikai merényletben, amelyért a cári rezsim életfogytiglani fegyházra ítélte – merényletet követ el Lenin ellen. A bolsevik vezért két golyó találta el, sérülése azonban nem bizonyult halálosnak. Három nappal később Kaplant a bírósági tárgyalást mellőzve két teherautó közé állították a Kremlnél és főbe lőtték. 31. (1918) „Dolgozók, itt az idő, hogy megsemmisítsük a burzsoáziát, különben az fog megsemmisíteni bennünket. Könyörtelenül ki kell takarítani a városokból a burzsoá rothadást. Kivétel nélkül nyilvántartásba veszszük ezeket az urakat, és mindenkit kiirtunk, aki veszélyes a forradalom ügyére. (…) A gyűlölet és bosszú éneke lesz a munkásosztály himnusza!” – írja a Pravda.