Hirdetés

Létrejött 2015-ben egy olyan társadalmi konszenzus, amely képes volt a klasszikus pártpolitikai törésvonalakon felülemelkedve egységbe rendezni a magyarokat. Legyen szó baloldali, ellenzéki beállítottságú, a kormány munkájával elégedetlen szavazókról vagy épp ellenkezőleg, jobboldali, kormánypárti, a kabinet munkáját a mérhető dimenziókban rendre elismerőkről, egyvalamiben nagy valószínűség szerint egyetértenek: az illegális migráció ösztönzése helyett szigorú határvédelmet akarnak a jövőben is. Ezt mutatta a 2016-os kvótanépszavazás, és ezt mutatják az Alapjogokért Központ legfrissebb felmérésének adatai is.

„Amikor Merkel kancellár asszony 2015-ben szembesült a migránsinvázióval, akkor a problémát a taktikai időbe sorolta be, és azt mondta, hogy »wir schaffen das«, vagyis meg fogjuk oldani. Ma már nyilvánvaló, hogy a valóság az, hogy a kérdés a stratégiai időhöz tartozott, mert a döntésének a következménye át fogja alakítani Németország teljes kultúráját” – mondta Orbán Viktor idén nyáron Tusnádfürdőn.

A héten megjelent egy hír a német médiában, miszerint a német Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit) által közzétett adatok arról tanúskodnak, hogy 2023-ban a munkaképes, de állami segélyben részesített személyek több mint 60 százaléka bevándorló-hátterű. A német kultúra átalakulása megkezdődött, a folyamatot pedig esélytelennek tűnik visszafordítani a hagyományos politika eszközeivel. A magyarok ezt ismerték fel 2015-ben. Bár a nemzetközi lejáratókampányok miatt a határvédelem egy ideig tabutémának számított Brüsszelben – Soros György bevándorlásra vonatkozó terve bezzeg kellő figyelmet kaphatott addig is –, az idő bebizonyította, hogy a magyaroknak nemcsak igazuk volt, de igazuk is lett. A tömeges migrációt a kezdetektől meg lehet és meg is kell állítani.

Voltak, akik azt hitték, a magyar véleményklíma majd változni fog, és az európai baloldali mainstreamhez igazodik. Ezek úgy gondolták, hogy a közös európai megoldással, a kötelező betelepítési mechanizmussal pontot tesznek a bevándorlás kezdetű többszörösen összetett mondat végére. A magyar néplélek azonban – teljes joggal – ódzkodik a kultúrák, hagyományok, szokások totális keverésétől, az olvasztótégely-politikától. Ráadásul ebben teljes egyetértés mutatkozik.

Korábban írtuk

A déli határnál tapasztalható, egyre radikálisabb és erőszakosabb viselkedésmintázat – mint a lőfegyverhasználat – újfent a tömeges népvándorlásra irányította Közép-Európa gyakran lankadó figyelmét. A Frontex adatai is felkavarták az állóvizet: az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségének összesítése alapján az év első tíz hónapjában 331 600 ember próbált meg törvényellenes módon az Európai Unió területére lépni. Ezzel 2016 után ismét rekordszintre emelkedett a jogszerűtlen határátlépési kísérletek száma a földközi-tengeri migrációs útvonalon, ahol január és október között 143 600 határsértést jegyeztek fel. A legtöbben Líbiából és Tunéziából próbálnak eljutni olyan uniós területekre, mint Málta vagy Szicília szigete. A többi útvonalon sem jobb a helyzet, Európát szinte minden irányból nyomás alá helyezték.

Ilyen világpolitikai kontextusban a politikai stabilitás aranyat ér. Értem ezalatt a végrehajtó hatalmat gyakorló kabinetet, valamint az állampolgári, nemzeti egyetértést is. Magyarországon mindkét adottság rendelkezésre áll, egy időben. A kabinet álláspontja megváltoztathatatlan, míg a magyarok körében nemzeti egyetértés regisztrálható: egységesen elutasítják Brüsszel migrációs álmegoldásait. Ezerfős, telefonos módszertannal készült, országosan reprezentatív felmérésünkből kiderült, hogy az illegális bevándorlással kapcsolatos kérdésekben továbbra is nemzeti egyetértés van a választókorú magyarok körében: tízből nyolc (79 százalék) megkérdezett úgy látja, hogy a migráció és a terror kéz a kézben járnak, háromnegyedük pedig nem tartja a kvótákon alapuló kötelező szétosztást valódi megoldásnak. A felmérés tanulsága szerint a válaszadók óriási többsége (86 százalék) aggasztónak tartja a bevándorlók által elkövetett lőfegyveres támadásokat, míg 82 százalékuk szerint közös érdek a polgárok és határok védelme.

Európa az elmúlt évtizedekben a veszélyek korába lépett: válság válságot követ, amelyek összekapcsolódnak. Brüsszel ebben a sorsdöntő időszakban sorozatos baklövéseket, elhibázott válságkezelést és ideológiai szőrszálhasogatást képes felmutatni: bünteti a nemzeti érdeket követő Magyarországot békepárti, migrációellenes és gyermekeket védő álláspontja miatt. Egyes vezető politikusok – engedve Soros Györgynek – még bátorították is az érkezőket, így Európa fő importcikkei a késelés, a kulturális konfliktus és a fegyveres erőszak lett.

Ezzel szemben Magyarország az első tizenöt legbiztonságosabb ország között van világon a különböző kimutatások szerint. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, a magyarok döntő többsége pártpolitikai hovatartozástól függetlenül (81,5 százalék) a határok védelme és nem a migránsok beengedése mellett foglal állást. A kérdés kapcsán regisztrált nemzeti egységet csak tovább erősítik a Nyugat-Európából érkező, bevándorlókkal kapcsolatos hírek, ugyanis a tízből nyolc válaszadó (79,3 százaléka) összefüggést lát az illegális migráció és a fokozódó terror között.

Vagyis a magyaroknak továbbra is helyén van az eszük és a szívük is. Van azonban egy bökkenő, egy szűnni nem akaró problémahalmaz, amit magyarországi baloldalnak hívunk összefoglaló néven. Az ő politikai hitvallásukká, dogmává merevedett testtartásuk évek óta szemben áll a magyarok nemzeti gondolkodásával. A Gyurcsány Ferenc által uralt és vezetett pártok azonos álláspontot képviselnek brüsszeli szövetségeseikkel: több migráció egyenlő a jobb élettel. Ezt mondja a DK, a Momentum és a többi, manapság öt százalék alatti népszerűségi mutató felmutatni képes szatellitszervezetük is.

Évek óta teszik fel a kérdést nekik: miért éri meg ez a politika? A Nemzeti Információs Központ jelentései szerint azért, mert kifizetődő a magyar nemzeti érdeket időről időre elárulni. Legutóbb ennek érdekében négymilliárd forintnak megfelelő apanázst kaptak a tengerentúlról. A jövő évi választásokra is ennek tudatában készülnek: Gyurcsányék vezetésével egy föderatív, nemzetek feletti Európát akarnak eladni a magyaroknak, amely politikai berendezkedésben a „minden rólunk nélkülünk” elv dominálna a migráció kérdésében is. Jöhetnének a brüsszeli paktum végrehajtói, hogy migránsgettókat, felső határ nélküli betelepítési kvótákat és be nem fogadott emberenként húszezer eurós büntetéseket terheljenek a magyarokra. Szerencsére, Magyarországon ennek a politikának nincs meg a piaca, minden igyekezetük ellenére sem.

A szerző az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.