Egy párhuzamos univerzumban, régi barátja kérésére, Belzebub rövid kitérőt tett Magyarországra. Bevetette ördögi erejét, és a szavazólapok felén a Fideszre behúzott ikszeket átirányította az ellenzéki összefogásra. Így aztán a kommunistáktól fasisztákig húzódó pártszövetség nyerte meg a választást.

Hirdetés

A győzelmi emelvényre valamennyien felsorakoztak Márki-Zay Péter mögé, ám egy óvatlan pillanatban Gyurcsány hirtelen lelökte a kapitányt, és egy gyors mozdulattal már oda is tolta helyébe a feleségét. Az első sorban állók közül néhányan látták, mi történt. Szólni akartak, de a nagyfőnök megfenyegette őket: „Nem kell tudnotok a trükkök százairól, de ha itt akartok maradni, jobb, ha befogjátok.”

Első lépésként gyorsan beléptek az orosz–ukrán háborúba, és visszaküldték az orosz gázt és olajat. Ezzel egyszersmind sikerült egyik választási ígéretüknek is eleget tenni, megszüntetni a rezsicsökkentést.

A koalícióban természetesen mindenki igényt tartott a megfelelő számú tárcára, a DK hatot, a Jobbik ötöt, a Momentum négyet (benne a környezetvédelmivel), az LMP hármat (benne a környezetvédelmivel), az MSZP, a Párbeszéd és Mellár Tamás pedig kettőt-kettőt kapott. Így a takarékosság jegyében összesen 24 minisztériummal (benne két környezetvédelmivel) állt fel a kormány.

A Pride-ot a Kossuth téren tartották, az első sorban a Gyurcsány–Dobrev házaspár vonult, de óriási botrány kerekedett, mert ők binárisan különneműek, még ha öregecskednek is.

A sztrájkok idején készített listákon szereplő tanárok fizetését megemelték („Nem fogjuk az orbánista pedagógusok bérét is megemelni!”).

Mi legyen az alkotmánnyal, tanakodtak. Írjunk egyet feles többséggel, vagy visszaállítsuk a 49-est? Ezt a Jobbik nem támogatta, ezért Gyurcsány mindenkivel közölte, hogy kussoljon, mert ha ő nem intézte volna el haveri alapon, nem is lenne meg a győzelem.

Hirtelen mennydörgés támadt, a szavazólapok visszaalakultak. „Még szerencse”, sóhajtottak valamennyien.

Korábban írtuk