„És ön látta már az év egyik legtöbb érzelmet kiváltó fotóját Budapestről?”

Ezt írja az Index, mintegy szalagcímként. (Ha az Indexet végre egyszer sikerül kiiktatni, nagyon sokat léphet előre az ország az erkölcs és a közmorál területén.)

És mellette a fotó: egy buszmegállóban, a padon egymás mellett ücsörög két asszony. Mindkettő feje bebugyolálva kendőbe. Egy vidéki, régi vágású parasztasszony, fehér, alul összecsomózott kendővel, meg valami muszlim, a náluk megszokott – belőlem a puszta látványa is zsebben bicskanyitást kiváltó – női fejbecsomagolással.

„Jó esély van rá, hogy látta már, hiszen István Móricz Zsigmond körtéren lőtt, aztán a Facebookon közzétett fotóját több mint 1400-an megosztották már az eredeti forrásból, és még többször ennyien nem a szerzőtől, csak úgy, egyéb Facebook-oldalon. Az ezerféle képaláírás közül talán a legkifejezőbb ez volt az országban, ahol bevándorlóellenességgel kétharmadot lehet csinálni: »Két nő fejkendővel. Az egyik állítólag őrzi, a másik állítólag rombolja a magyar kultúrát.«”

Kész. És ilyenkor az ember nem érti, és bizonytalan, hogy a libsi tényleg ennyire hülye, tényleg ennyire semmit nem ért az életből, vagy ennyire ravasz gazember, és ennyire jól játssza az értetlen, világra rácsodálkozó humanistát.

De mindegy, végül is az olvasók lelkéért folyik a harc, tökmindegy, maga az eredeti cikkíró – valami Kovács Bálint – mi a fészkes fenét gondol.

Szóval segítek, szerencsétlen elmecsökkent hülye.

Egyik a miénk, a másik egy idegen. Érthető? Nem két magyar, nem két azonos. Egyik ilyen, a másik más. Egyik mi, a másik az ellenség.

Mindkét kendő őrzi a hagyományt, ez kétségtelen, de egyik a mi hagyományunk, a másik az idegen hagyománya. És ha az idegen hagyománya erősödik, az a miénket szorítja ki. Érthető?

Egyik kipusztulófélben, a másik beosont és erősödik. És a kipusztulófélben lévő a miénk. Vagy ha a kertben a gyom és az egres egyformán terjed, az ugyanolyan jó?