A NATO bővítése megteremti a feszültség növekedésének előfeltételeit

Sztanyiszlav Zasz a fehérorosz Belarusz-1 televízió műsorában nyilatkozva beszélt Svédország és Finnország csatlakozási kérelméről. „Mi persze úgy tekintünk erre a bővítésre, mint ami a feszültség növekedésének előfeltételeit teremti meg, illetve a térség militarizációját vonja maga után. Valójában nem szolgálja a NATO-tagállamok biztonságát sem” – húzta alá Zasz.

Beszélt arról is, hogy az ODKB-nak megvannak a megfelelő képességei arra, hogy megfelelő választ adjon a NATO tervezett bővítésére. „Szükségünk van-e arra ebben a helyzetben, hogy növeljük erőinket? Megfelelő erőink és eszközeink vannak, hogy reagálni tudjunk a lehetséges fenyegetésekre, amelyek ebben a helyzetben ténylegesen felmerülhetnek. Nincs napirenden az erők és eszközök bővítésének kérdése” – tette hozzá.

Mindemellett Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség vezérigazgatója vasárnap Telegram oldalán elmondta, hogy nemsokára Oroszország mintegy ötven Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe. Hozzátette, hogy a fegyverrendszerek kiszállítása ősz végével várható.

Rogozin, akit az Interfax orosz hírügynökség idézett, közölte azt is, hogy a nehéz interkontinentális ballisztikus rakétákat, amelyek egyszerre több hiperszonikus – Avantgard – csapásmérő egység hordozására is alkalmasak, Krasznojarszkban fogják legyártani.

A 18 ezer kilométer hatótávolságú Szarmat első tesztindítását április végén hajtották végre az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtéren. Az orosz védelmi tárca közlése szerint a hordozó 10 tonna súlyt elérő, szétváló töltetet képes a világ bármely pontjára eljuttatni, akár az Északi-, akár a Déli-sarkon keresztül.

Az első egységeket a szibériai Krasznojarszkban fogják hadrendbe állítani.