A 193-tagú Közgyűlésben 168-an támogatták az Egyesült Államok újbóli tagságát, ellenszavazat nélkül. Washington hároméves mandátuma január 1-jén kezdődik, míg Oroszországé és Kínáé már az idén kezdetét vette.

Hirdetés

Joe Biden amerikai elnök, aki januárban lépett hivatalba, kijelentette: az emberi jogok állnak külpolitikája középpontjában, és kormányzata nem retten vissza Kína bírálatától a Hongkonggal, Hszincsiang-Ujgur autonóm tartománnyal és Tajvannal kapcsolatos politikája miatt, mint ahogy nem tartózkodik Oroszország bírálatától sem.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok állandó New York-i ENSZ-képviselője közölte: „A célunk világos: kiállni az emberi jogok védelmezői mellett, és felemelni a szavunkat az emberi jogok megsértésével, az azokkal való visszaélésekkel szemben”.

Jim Risch amerikai szenátor, a szenátus külügyi bizottságának vezető republikánus politikusa bírálta a demokrata párti Biden döntését, amellyel, mint fogalmazott, egy „selejtes testülethez” csatlakozott.

Korábban írtuk

„Az Egyesült Államoknak nem kellene legitimitást adnia egy olyan testületnek, amelyben az emberi jogok olyan megsértői vannak, mint Kína, Venezuela és Kuba” – áll a szenátor közleményében.

A Közgyűlés az Emberi Jogi Tanács tagjává választotta csütörtökön Kazahsztánt, Gambiát, Benint, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket, Malajziát, Paraguayt, Hondurast, Luxemburgot, Finnországot, Montenegrót és Litvániát, újraválasztotta Kamerunt, Eritreát, Szomáliát, Indiát és Argentínát.

A jelölteket földrajzi egységhez tartozó csoportokban választják meg, hogy mindenki számára biztosítsák a képviseletet. A tagokat legfeljebb két mandátumra lehet megválasztani.