Oroszország október eleje óta erőteljes tűz alá vette a polgári lakosságnak vizet, áramot és fűtést biztosító létesítményeket. A heti rendszerességű támadásokban legalább 77 civil vesztette életét és 272-en megsebesültek.

Hirdetés

A főbiztos rámutatott: e támadások „komoly aggályokat vetnek fel, hiszen a nemzetközi humanitárius jog elvárja, hogy minden egyes objektum megtámadásából kézzelfogható és közvetlen katonai előny származzon”.

Moszkva elismerte, hogy alapvető létesítményeket támad, és jelezte: azt akarja elérni, hogy Ukrajna harcképessége csökkenjen, valamint hogy a kijevi vezetés tárgyalóasztalhoz üljön. Kijev háborús bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat.

Türk egyúttal hozzátette: az ENSZ előzetes elemzése szerint nagy valószínűséggel hitelesek azok a felvételek, amelyeken ukrán katonák orosz hadifoglyokat végeznek ki. Kijev korábban megígérte, hogy kivizsgál minden visszaélést, amelyet feltehetőleg az ukrán fegyveres erők követtek el.

Az ENSZ szerint mind az orosz, mind az ukrán fél kínzott hadifoglyokat.

Türk felszólította Moszkvát és Kijevet: tegye egyértelművé a katonák számára, hogy nem torolhatják meg sérelmeiket a rabokon. A főbiztos hozzátette: a kivégzésekre vonatkozó vádak részrehajlásmentes és transzparens kivizsgálására van szükség.

Korábban írtuk