A Corriere della Sera rámutatott, hogy a 13. államfő beiktatásán részt vevő mintegy ezer szenátor és képviselő jövőre már nem lesz a parlamentben. A 2023-ban esedékes választásokkal ugyanis a római felső- és alsóház összlétszáma egyharmadra csökken.

Hirdetés

Addig még új választási törvényre is szükség van, és a pártok közötti harc jelenleg éppen arról szól, milyen képviseleti rendszert akarnak. A felmérésekben vezető jobboldali Olasz Testvérek (FdI) a neki kedvező többségi választási rendszert támogatja, a szintén jobboldali Liga és a jobbközép Hajrá, Olaszország! (FI) viszont az arányos szavazási rendszert részesítené előnyben, amely felé a baloldali Demokrata Párt (PD) is hajlik.

Az FdI elnöke, Giorgia Meloni és a Liga vezetője, Matteo Salvini között verseny zajlik a jobboldali szavazókért, miközben a FI elnöke, Silvio Berlusconi nem akarja kiengedni kezéből a jobboldali-jobbközép szövetség irányítását.

Salvini egy centrum felé elmozduló, az amerikai republikánus párt mintájára felépített új koalíciót vázolt fel, a Liga elnöke számára azonban a szövetségesein való felülkerekedésnél is sürgetőbbnek számít a Liga vezette, gazdaságilag erős északolasz tartományok, vagyis Lombardia, Veneto, Friuli-Venezia Giulia kormányzóinak meggyőzése arról, hogy a párt megfelelő irányba halad.

Korábban írtuk

Az Il Giornale című lap rámutatott, hogy Matteo Salvini a párt erejét kívánta bizonyítani, amikor az egyéves Draghi-kormány történetében először a Liga miniszterei szerda este nem szavazták meg az újabb járványintézkedéseket. Renato Brunetta közigazgatási miniszter (FI) úgy reagált, hogy a Hajrá, Olaszország! a kormány maradását támogatja.

Nem nyugodtabb a helyzet az Öt Csillag Mozgalom (M5S) soraiban sem, ahol nyílt „leszámolás” zajlik a pártot vezető Giuseppe Conte és a mozgalom politikailag erős embere, Luigi Di Maio mostani külügyminiszter között.

Az M5S-hez közeli Il Fatto Quotidiano úgy látja, hogy a Draghi-kormány az eredménytelen elnökválasztás és a régi államfő maradása után nem „folytathatja úgy, mintha mi sem történt volna, hiszen Mario Draghi vereséget szenvedett, és megváltoztak a politikai egyensúlyok”.

Mario Draghi az elnökválasztás másnapján jelezte, hogy kormányát nem kívánja átalakítani, és politikai prioritásnak azt a 24,5 milliárd eurót nevezte meg, amelyet Olaszország június végéig hívhat le az európai helyreállítási programból, ha addig negyvenöt célkitűzést teljesít.

Az elnöki eskü pontos forgatókönyve szerint a képviselőház elnöke a Quirinale elnöki palotából a képviselőház üléstermébe kíséri át Sergio Mattarellát csütörtök délután, a parlamenti harangok folyamatos kongása mellett. Az államfő hivatali eskütétele után a Gianicolo-dombról 21 ágyúlövést adnak le. Mattarella legfeljebb ötvenperces beszédet mondhat, majd a II. Viktor Emánuelről elnevezett emlékműnél tiszteletét teszi az ismeretlen katona sírjánál, végül visszatér az elnöki palotába. Róma belvárosán egy Lancia Flaminia 335 típusú, nyitott járművel halad át, amelyet a hatvanas évektől használnak az elnöki beiktatáskor. A főváros egén vadászgépek zöld, fehér és piros csíkot húznak.