Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

Futárral is visszaküldheti a vásárló az üres kávékapszulákat – hirdeti szolgáltatását az egyik legnagyobb gyártó. A kapszulákba töltött kávé költséges, ám rendkívül kényelmes megoldás, ráadásul a csomagolás megvédi az őrleményt a fénytől, a levegőtől és a nedvességtől, így a lefőzés pillanatáig friss marad. Ám az exkluzív élményért nemcsak a fogyasztó, hanem a bolygónk is nagy árat fizet. Azzal, hogy minden egyes kávéadagot külön csomagolnak, jelentősen megugrik a kávézással járó, amúgy is jelentős környezeti terhelés. A legnagyobb baj persze az, ha a használt kapszula a kukában landol, de nem nehéz belátni, hogy a gondos összegyűjtésnek, bezacskózásnak és futárral való visszaküldésnek is vannak közvetlen és közvetett költségei. A problémát ténylegesen csak az oldaná meg, ha nem lenne kapszula.

Van, ahol ezt már felismerték, Hamburgban például megtiltották a közintézményekben a kapszulás kávé fogyasztását. Ma mind többet hangoztatott téma a környezetvédelem, divatba jött a környezettudatos élet, ám sokan úgy akarnak környezettudatosak lenni, hogy közben nem szívesen mondanának le a luxusról. Az ő lelkiismeretüket nyugtatja meg a használt kapszulák gyűjtögetése. Az ilyen félmegoldásokra egyre nagyobb igény mutatkozik, és mivel a célcsoportnak, a jellemzően jómódú fogyasztóknak jelentős a vásárlóereje, a piaci szereplők igyekeznek zöldre csomagolni a nekik szánt termékeiket, szolgáltatásaikat.

A szomszéd mindig zöldebb

Divatos és kényelmes a városi terepjáró, de mit tegyen az ember, ha nem akar környezetszennyezőnek tűnni a társaságban? Vesz egy hibridet, és ezzel a környezetvédelem is le van tudva. Ha van százmillió forintja, akár a Porsche Cayenne zöld rendszámos változatát is választhatja, amelyet úgy hirdet a gyártó, hogy 3,2-3,4 literes fogyasztás mellett kilométerenként 72-78 gramm szén-dioxidot bocsát ki. Csakhogy ezek a számok általában ritkán valósulnak meg – az eredmény a vezetési stílustól, a használat módjától is függ –, és az illetőnek legtöbbször nincs is szüksége a bivalyerős luxusautóra, helyette vehetne egy teljesen elektromos és kisebb változatot is. De az nem mutatna olyan jól, közben jelentős kényelmetlenséggel járna a rendszeres feltöltése. De a tisztán villanyautó sem feltétlenül jelent segítséget a Földnek, ha benzines generátorral előállított áramot „tankolnak” bele, merthogy erre is van példa.

– A fenntarthatóság manapság divatos marketingszlogen, a termékek könnyebben eladhatók, ha a gyártó hatni tud a fogyasztó lelkiismeretére – mutat rá Merza Péter, a Humusz Szövetség oktatási programvezetője. Az ökomarketing nemritkán trükkösen jelenik meg a mindennapjainkban; ha egy termék csomagolásán az áll, hogy száz százalékban újrahasznosítható anyagból készült, elégedetten veszi le a vásárló a polcról. Ám ez nem jelenti azt, hogy végül valóban újra fel is fogják használni, hiszen ez csak egy lehetőség. Megtévesztő lehet az is, ha egy terméken azt olvassuk: újrahasznosított anyagokból készült, azt viszont már nem hangsúlyozza a leírás, hogy ez csak a csomagolásra igaz.

Korábban írtuk


Merza Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy a reklámipar régóta ösztökél bennünket a szükségtelen fogyasztásra, ez alól az ökomarketing sem kivétel, amely éppen azzal biztat túlfogyasztásra, hogy az új termék zöldebb, dobjuk ki a régit.

– Megvenni a divatba hozott bambuszfogkefét, annak dacára, hogy a hagyományos még bőven használható, nem éppen környezettudatos tett. A valódi hulladékmegelőzés azt jelentené, hogy nemet tudok mondani azokra a termékekre, amelyekre nincs szükségem – teszi hozzá.

Fotó: shutterstock.com

Nem zöldebb az online vásárló

Népszerű gondolat, hogy zöldebb az interneten vásárolni, mert nem terheljük a környezetet azzal, hogy elutazunk a boltba. Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa azonban lapunknak elmondja, ez távolról sem igaz.

– Az online vásárlás környezeti terhét a dupla vagy nemritkán tripla csomagolás adja, a nem megfelelő vagy sérült termékek visszaküldésével együtt pedig már gyakran nagyobb is a vásárlás lábnyoma, mint ha személyesen mentem volna be a boltba – mutat rá. Különösen fontos ezt most, a közelgő Black Friday előtt hangsúlyozni, mivel a járványhelyzet jelentősen növeli a netes rendeléseket, ezért a Tudatos Vásárlók Egyesülete arra hívja fel a figyelmet, gondoljuk végig a vásárlásainkat. Az például nem környezettudatos döntés, ha kidobjuk alig használt háztartási gépünket, miután a boltokban megjelenik egy modernebb, kevesebbet fogyasztó változat. Sőt, arra kell törekedni, hogy minél tartósabb terméket használjunk, és inkább javíttassunk, mint cseréljünk.

– Ha mégis új készülékre van szükség, nézzünk utána vásárlás előtt, hogy javítható-e a kiválasztott termék, van-e hazai márkaszervize, mert akkor tudjuk viszonylag zökkenőmentesen elintézni majd a javíttatást. Ha például a mosógépben egybe van építve a forgódob és a csapágy is, akkor hiába olcsó, amint elromlik, az egész gépet cserélni kell.

Haraszti Anikó szerint a ruhavásárlás során is érdemes lenne a tartósságot előtérbe helyezni, inkább a hazai, kisüzemi termékekből ruházkodni, mint a fast fashion boltokból, amelyek egyébként a green­washing (zöldre mosás) meleg­ágyai is.

– A ruhaipar zöldre festésének iskola­példája, hogy árulnak néhány pamutpólót, az összes többi ruhájuk viszont újrahasznosíthatatlan műanyag, ráadásul a fast fashion hálózatok készletéből sok ruha már azelőtt a szemétbe megy, hogy a boltok polcaira kikerült volna, mert nem fogy a várt mértékben. Ezen pedig az sem segít, hogy időről időre meghirdetik a használt ruhák visszavételét. Ettől a rendszer nem lesz fenntartható.

A nagy kép még szomorúbb

Zöldillúziókkal nemcsak a boltokban találkozhatunk, hanem a politikában is. Számos politikus ismerte fel az elmúlt években, hogy értékes szavazatokat szerezhet azzal, ha jól csengő zöldjelszavakat hangoztat, ám ez gyakran nem jár együtt valódi tartalommal. Elég csak Karácsony Gergely biciklizésére gondolni, amely addig tartott, amíg a sajtósok fotózták, egyébként sofőrje furikázza szolgálati autójával. Jó példa a román PER (Parti­dul Ecologist Român) is, amely inkább tűnik más pártokból lemorzsolódott politikusok gyűjtőhelyének, mint valódi zöldügyekért küzdő pártnak. „Tetszik ez a környezetvédelmesdi” – nyilatkozta egy korábbi szociáldemokrata, amikor megkérdezték, miért lépett be.

Ennyi zöld csalás után okkal merül fel a kérdés, mit tehet az ember, ha úgy szeretne környezettudatosan élni, hogy annak valóban legyen hatása? Merza Péter szerint fel kell fognunk, hogy a létezésünk környezetterheléssel jár, lehetőségeinkhez mérten viszont hozhatunk jó döntéseket.