A baloldalra nem számíthatunk
Bár idestova nyolc hónapja élünk együtt a Covid–19-cel itt Magyarországon is, még mindig sok a kérdőjel, hiába kutatják a szakemberek világszerte a vírus „működését”. Ami azonban bizonyos, hogy a védekezés során rendkívül fontos, milyen gyorsan tudnak reagálni a kormányok. Nem véletlen, hogy a második hullámra válaszul több ország ismét bevetette a rendkívüli jogrendet.
Németországban például március óta óta széles rendeletalkotási hatáskört biztosítanak a szövetségi kormányzatnak, ezzel a felhatalmazással élve változtattak fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényen, így az egészségügyi miniszter számára jövő márciusig lehetővé tették a rendeletalkotást. Franciaországban október közepén vezették be az egészségügyi vészhelyzetet, ami lehetővé teszi a kormánynak, hogy olyan korlátozó intézkedéseket hozzon, mint amilyen például a kijárási tilalom is. Csehországban október 5-én harmincnapos napos szükségállapotot vezettek be, október 27-én Andrej Babiš ennek meghosszabbítását kérte a képviselőháztól, amit a parlament alsóháza október 30-án el is fogadott, így – egyelőre – november 20-ig tart a cseheknél a kivételes állapot. A szlovák kormány pedig szeptember 30-án vezette be a veszélyhelyzetet, ami negyvenöt napig tart, és biztosítja a kormány számára, hogy szükség esetén szigorúbb intézkedéseket hozzon.
Miközben tehát kulcstényező a gyorsaság, a hazai baloldal, a Jobbiktól a DK-ig, tavasz óta mindent elkövet, hogy beakasszon a küllők közé. Amint arra Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is emlékeztetett hétfőn az Országgyűlésben, a baloldal az első hullám idején nem szavazta meg a védekezésről szóló törvény gyorsított tárgyalását, aztán magát a törvényt sem, a segítség helyett álhíreket terjesztett – gondoljunk mondjuk a szocialista Korózs Lajos és az álmentős kamuvideójára. A balliberálisok most ugyanott folytatják, a második hullámban is akadályozzák a döntéshozatalt: múlt héten például nem szavazták meg a karanténszabályok szigorítását.
Az elmúlt hónapokban azt is megtapasztaltuk, milyen irreális lépéseket tesz és milyen, egyébként fontos döntéseket nem hoz meg a baloldal, ha vezető pozícióba kerül. A legkézenfekvőbb példa erre Karácsony Gergely Budapestje, ahol például tavasszal, amikor már tartott az első hullám, sűrítés helyett először ritkították a tömegközlekedési járatokat, és csak a felháborodás hatására változtattak ezen, míg most például azt láthatjuk, hogy a főváros nem nyújt érdemi segítséget a budapesti vállalkozásoknak, holott erre meglennének az anyagi lehetőségei…
Az elmúlt időszakban világossá vált tehát, hogy a kormánynak a baloldal támogatása és segítsége nélkül kell reagálnia a járványhelyzet alakulására. Hogy a kabinet milyen újabb intézkedéseket hoz, azt lapzártánkkor még nem tudni, mindenesetre Európa-szerte láthatjuk: egyre nagyobb a szigor.
Franciaországban például a helyiek jelenleg csak alapos indokkal hagyhatják el otthonaikat. Betiltották a családi és baráti találkozókat, a közösségi sportokat, valamint a belföldi utazást is. Bezártak minden nem létszükségletet kielégítő üzletet, sportlétesítményt, valamint a vendéglátó helyiségeket is. A bölcsődék, az óvodák és iskolák ugyanakkor nyitva maradhatnak, hogy ne álljon le teljesen a gazdaság.
A német szövetségi kormány úgy döntött, hogy november másodikától részlegesen, előreláthatólag egy hónapra lezárják az országot. Az új intézkedések alapján csak a hozzátartozók vagy két háztartás tagjai, de legfeljebb tíz ember találkozhat. Bezárják a testi kontaktussal járó szolgáltatásokat nyújtó üzleteket, kitiltják a sporteseményekről a szurkolókat, felfüggesztik az amatőr- és szabadidősportokat, bezárják a vendéglátó- és szórakozóhelyeket és a kulturális élet helyszíneit.
A szomszédos Ausztriában Sebastian Kurz kancellár szombaton jelentette be az újabb járványügyi intézkedéseket: a profi sportok kivételével betiltottak minden rendezvényt, bezárnak a színházak, a múzeumok, az uszodák és a konditermek, a vendéglátóhelyek pedig csak kiszállítást vállalhatnak, a hotelek sem fogadhatnak vendégeket. Emellett éjszakai kijárási tilalmat léptettek életbe: az osztrákok este nyolc és reggel hat között csak meghatározott esetekben – ilyen például munkába járás, sportolás vagy kutyasétáltatás – hagyhatják el lakhelyüket, míg személyes találkozókra legfeljebb két háztartás tagjai között kerülhet sor. És ez csak néhány kiragadott példa, a sor még hosszan folytatható lenne más európai országokkal.
Hogy meddig tart ez az őrület a világban, azt sajnos nem tudhatjuk. Csak azt, hogy a magyarországi baloldalra nem számíthatunk.