Amit írni fogok, manapság nem korrekt. Viszont igaz. Ám mivel Jézus Krisztus azt tanította, hogy az igazságot mindenekfölött tiszteljük, mert az igazság tesz szabaddá bennünket, ismerkedjünk meg a szívünknek kedves nemzeti színű zászló történetével, ami oly szépen díszítette március 15-én a békemenetelő emberfolyamot.

A piros-fehér-zöld színű, trikolór zászló vitathatatlan francia hatásra alakult ki a XIX. század elején. Ezt talán tudtuk, vagy legalább sejtettük. De ki javasolta harmadik színnek a zöldet az Árpád-ház piros-fehér sávos lobogójának két alapszíne mellé?

Hirdetés

Ő bizony a magyarul hamar megtanuló József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő volt. Az ő javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló. Szép történet, de szomorú a vége. A nagyhercegnő gyermekágyi lázban halt meg, és vele halt újszülött kislánya is, Alexandrina. Nagy Katalin cárné unokája és dédunokája élete így ért véget Magyarföldön. Gondoljunk rájuk hálával és szeretettel.

Férjét, Habsburg József nádort, azaz József Antal főherceget a magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi tettei miatt „a legmagyarabb Habsburg” néven emlegették már a kortársai is. Széchenyi István eszmetársa volt. Megérdemli, hogy egy pillanatra visszaemlékezzünk rá, mert a Kádár-kor kommunista radírja az ő emlékét is méltatlanul kitörölte. Most, hogy újraépítik fiának, József főhercegnek a palotáját a budai Várban, nem árt tudnunk, ki volt.

Ezt írja róla a Wikipédia: „Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte. Nevéhez fűződik Pest klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát. Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Ő vette rá bátyját, hogy – 13 év szünet után – hívja össze az első reformországgyűlést. Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuth Lajosnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, és akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását. Az 1838-as pesti árvíz idején ő volt a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, dísz­magyart viselt, Budán és Alcsúton élt.”

József nádor 1847. január 13-án hunyt el, 71 évesen. Ha Alcsúton jársz az arborétumban, és látod a vénséges platánokat, és belesajdul a szíved a szétporlott kastély hiányának láttán, amelynek csak a portikusza maradt meg, hogy előtte állván az ablakokon a kék égre láss, akkor gondolj arra, hogy József nádor ezt a kor neves építészével, Pollack Mihállyal közösen tervezte meg. És igen, jól tudod, a pesti József nádor tér is az ő emlékét őrzi.

Ilyen különös a magyar történelem: egy magyar szívű Habsburg-főherceg orosz cárkisasszony felesége egy gyönyörű zászlót ajándékozott nekünk. Hát ezért nemzeti színű a kokárda is.

Korábban írtuk